Sobor

 Tévedés azt hinnünk hogy Sobor hiteles története csak kicsivel több mint hétszáz évre nyúlik vissza. Községünkről ugyanis egyéb írásos és tárgyi emlékeket találtak. Ugyanis Árpásra a nádor vagy az alispán azért telepítette a besenyőket hogy a határőrvidéket megerősítse. Valószínűleg az idegenektől óvták a vidéket. Ne felejtsük el hogy a honfoglalás előtt is éltek népek. Ők voltak az avarok. Uralmukat a 790-es években a frank birodalom császára Nagy Károly törte meg. E népesség létét és valódiságát dokumentálja az a 18 avar sír amelyet a Soproni Régészeti Társulat tárt fel 1893-ban a ma Paphegynek nevezett dűlőben.  Eme adatokat tartalmazza a Csatkai féle könyv is amely kiegészíti azzal hogy Soboron előkerült egy arany csat amely az I. világháború alatt műkereskedelemben tűnt el. Ellopták. A Magyar Nemzeti Múzeum ismereteink szerint az 568.szám alatt őrzi az úgynevezett sobori régészeti leleteket amelyek közt bronzmű,vaskori-;hun; és római lelet egyaránt található. A tárgyi emlékekből 13 db Győr tárában maradt fenn. A aranyozott csatok,karkötők, fülbevaló. Több feltárás is volt:1866.évi,1875.évi,1887-88.évi és utoljára 1893-ban.E munkálatokat Győri Közlönyben valamint a Régészeti Bulvárlatban dokumentálták. A lelőhelyekről azt írták hogy a Rába mossa őket. Ez a könyv  még utal arra hogy Csorna környékén hun központ lehetett ,és továbbá hogy a Páli-Vág-Beled háromszögben kell keresnünk a legnagyobb római települést. A rómaiak voltát bizonyítja a szentandrási útban talált római kilóméterkő. Emellett több római út nyomait feltárták és egy Soboron is áthaladt.