Évszámos krónika
1222.Sobor szomszéd faluja,Árpás lakói besenyők. Kiváltságlevelet kaptak a nádortól.
1226.Fekete Zsigmond levelet küldött a Sobor közelében lévő borsmonostori apátságba,hogy a Rába mentén eszterút (védőutat) építsenek.
1247.Csáky István nádor levelet írt a község elöljáróinak a folyón található malmok veszedelméről.
1264.A győri káptalan a védőöltés elkészítésének nevében ismét levelet jutatott el a település lakóinak.
1314.Osl Lőrinc visszakapta Kőszegi Kakas Miklóstól Sobor községet.
1346.A győri káptalan Nagy Lajos király utasítására vizsgálatot rendelt el mert a sobriak a marcaltőiek birtokán hatalmaskodtak.
1350 körül a király utasítására a győri káptalan megállapította,hogy a sobori jobbágyok jogosan használták a marcaltői birtokot.
1395.A csornai konvent oklevele: Sobor falu földbirtokosa ajándékba birtokrészt kap a görzsönyi Scolasticatól.
1469.agusztus 29. Mátyás király utasította a csornai konventet hogy Garai Jób ellen folytasson vizsgálatot ,mert Garai a sobori jobbágyokat túlságosan megadóztatta.
1480.március 13-án Szapolyai János sobori jobbágyaival Kisfaludy Benedek egyik jobbágyát Kisfaludról erőszakkal elhurcolta.
1490.szeptember 24-én Mórichidai István a sobori birtok örököseivé végrendeletében Báthori Istvánt,Andrást és Pált valamint Perényi Jánost és annak utódait jelölte meg.
1504.Engedély nélkül a Rábán halászni nem lehetett.
1527.Thurzó Elek adományként Pápa városhoz csatolta a sobori birtoktestet,az uralmat.
1530.Augsburg.Birodalmi gyűlés .A nyugati egyházszakadás.
1535.Pápa várával együtt Enyingi Török Bálint kapta meg a községet.
1549.Zrínyi Miklós horvát bán hatalmaskodott a községben.
1571.Magyar Sebestyén és Nagyváthy Zakariás nemesek kúriája található a faluban.
1585.A török vész közeledtének hírére elrendelték a Rába átkelőinek felszámolását. A kirendelt szekerek és napszámosok gyülekező helye Sobor volt.
1588.Egy oklevél tanúsága szerint Zsebeházi Miklós birtokosnak volt kúriája a faluban.
1594.A törökök(Győr megszállásakor 1592-1596) teljesen elpusztította a falut. A község 15 év múlva is lakatlan volt.Az Enyingi Török család az üres jobbágytelkekre rácokat telepített.
1618.Törvény a Rába pusztításának megfékezésére.
1618.Örökösödés következtében Sobor község a Telekesi Török család kezébe kerül.
1622.Törvény a Rába árvízvédelméről.
1640.Soboron a Clarissza-apácáknak volt birtoka.
1643.Eszterházy Miklós árvízvédelmi biztos vizsgálata az árvizekről.
1647.A CXXIX.Törvény értelmében Nádasy Fernc királyi biztosként felügyelte az árvízvédelmet.
1693.A Fertő tó kiszáradt.
1695. Telekesi Török István kérésére bizottság vizsgálta felül a Rába folyását Sobor és Árpás között.
1699. Lipót császár elrendelte az Ásvány árok megnyitását elöntette a Marcal-völgyet.
1700-as évek első fele:a sobori major csak állattartó és rétgazdálkodási üzem.
1713.A sobori templom romos volt. A Rákócyi-féle felkelés miatt ment tönkre.
1719.III. Károly eredetileg elkoboztatta a sobori templomot.Az evangélikusok az asszonyok zendülése miatt két évig ellenálltak. Vádofán artikuláris helyett gyakorolhatták vallásukat.
1722.Meghalt Telekesi Török István. Birtokát Schilson Mihály szerezte meg.
1733.A vizitációs jegyzőkönyv szerint a sobori templomnak még nem volt tornya és boltozata sem.
1749.A sobori uradalmat királyi adományként a Festetics család kapta meg.
1759. A Helytartótanács határozata .Az árvízveszéllyel fenyegetett megyék fogjanak össze .Szanyban árvízvédelmi bizottság alakult.:megállapította, hogy 26 falu veszélyben van.
1811.Az egyedi incidens a sobori jobbágyokkal.
1827.Bodács Sándor népiskolai tanító Soboron és Rábaszentandrásom az evangélikus hitfelekezetben.
1831.Kolera pusztított a faluban két esztendeig.
1837.Sobri Jóska halála a lápfői erdőben.
1848.Huszonhat nemzetőr csatlakozott a soproni nemzetőrökhöz.
1850.Szentandrás és Sobor között védő öltés készült. A Megág nevű dűlő víztározóvá vált.
1851.Soboron 200 evangélikus lakik.
1876.Megyei határozat:szülessék egyezmény a 23 malom megszüntetéséről a Rábán.
1877.Állatösszeírás az országban.
1880.A Rába jégzajláskor elöntötte a falut.
1885.Nemzetközi gazda kongresszus. Budapest.
1888.Ismét árvíz pusztított.
1896.Aratósztrájk Csapódon.
1901.április11.Halálos szúrás érte a kocsmában húsvétkor Németh Gergelyt.
1913.Ártézi kutat fúrtak Soboron.
1914-18.I.világháború.
1927.Választói névjegyzék összeállítása.
1928.Az új evangélikus templom felszentelése Soboron.
1939.Az újjá épített Szent Mihály templom felszentelése.
1939-45.II. világháború.
1945.március 26. Patyi Sándor meggyilkolása.
1945.március 28. Orosz csapatok bevonulása Soborra.
1952.Rendkívüli aszályos esztendő.
1953.Az első téeszszervezés.
1969.A helyi tanácsot Szanyhoz csatolták.
1980.Az iskola alsó tagozata és az óvoda megszűnt.
1990.Megalakult az első szabadon választott önkormányzat.
2001.A csődbe ment téesz felszámolása.
2001.A milleniumi kereszt felavatása falunapon.
2003.július 26.Megalakul a Rába Szövetség Soboron.
2007.február 20. Soboron tárgyaltak a Rába szennyezése csökkentéséről.
2014.A Szent Mihály templom felújítása.
2014.A háborús emlékmű felújítása.
2014.Több járda szakasz felújítása.
